Klinikai eset 04
A mozgásfunkciók javulása korai stádiumú Parkinson-kórban
nő, 72 éves · Portugália
Betegadatlap
- Beteg
- nő, 72 éves
- Ország
- Portugália
- Diagnózis
- Parkinson-kór, korai stádium
- Kapcsolódó neurológiai kórelőzmény
- gyermekkori poliomyelitis; MR-vizsgálattal krónikus vascularis és demyelinisatiós agyi eltérések
- Fő tünetek a kezelés előtt
- járás- és egyensúlyzavar, bradykinesia és rigiditas főként jobb oldalon, nyugalmi tremor, hypophonia, hypomimia, a finommozgások sebességének és pontosságának csökkenése
- Alkalmazott kezelés
- egyéni kombinált sejtes, immunszabályozó és neuroregeneratív program
- A kezelés utáni lefolyás
- stabilizálódás, a rigiditas és a bradykinesia csökkenése, a járás, a hang és a finommozgás javulása
Kórtörténet
A beteg néhány hónap alatt kialakult járás- és egyensúlyzavar miatt fordult neurológushoz.
Ezekhez fokozatosan a mozgások lelassulása és izomrigiditas társult, kifejezettebben a jobb oldalon. Időnként nyugalmi tremor is jelentkezett, túlnyomórészt jobb oldalon. Csökkent a hang ereje és mérséklődött a mimika kifejezőereje.
A neurológiai vizsgálat hypomimiát, hypophoniát, enyhe, jobb oldalon kifejezettebb plasztikus hypertoniát, nyugalmi tremort és mérsékelt bradykinesiát mutatott. A járást a lépéssebesség és a lépéshossz csökkenése jellemezte, a kéz- és lábujjak gyors ismételt mozgásainál pedig lassulás volt észlelhető.
A klinikai jelek összessége alapján a neurológus korai stádiumú Parkinson-kór diagnózisát állította fel.
A kezelés előtt
A jelentkezés idején a beteg számára a legfontosabbak a következők voltak:
- járás- és egyensúlyzavar
- bradykinesia – a mozgások általános lelassulása
- izomrigiditas, főként jobb oldalon
- időszakos nyugalmi tremor
- hypophonia – a hang erejének és hangerejének csökkenése
- hypomimia
- a kéz finommozgásai sebességének és pontosságának csökkenése
A járás értékelésénél figyelembe vettük a gyermekkorban lezajlott poliomyelitist is, amely szintén hozzájárulhatott mozgáskorlátozottságához.
A program
A klinikai kép elemzése után a beteg számára személyre szabott kombinált sejtes, immunszabályozó és neuroregeneratív programot alakítottunk ki.
Az előkészítő szakaszban a beteg saját biológiai anyagának feldolgozása történt az autológ regulatorikus T-sejtek későbbi alkalmazásához.
A program több, egymást kiegészítő irányt tartalmazott:
- terápia a beteg saját regulatorikus T-sejtjeivel
- placentáris eredetű mesenchymalis stromasejtek alkalmazása
- a sejtterápia szisztémás és idegrendszer-irányú komponense
- koncentrált exoszóma-terápia
- intranasalis peptidtámogatás
- két neuroterápiás kezelés
A pontos dózisok és a beavatkozások sorrendje az egyéni belső protokoll részét képezték.
A kezelés utáni lefolyás
A program után a beteg elsősorban a mozgásfunkciók terén észlelt kedvező változást.
A betegség stabilizálódása
Az egyik fő eredmény a betegség korábbi klinikai progressziójának megállása volt.
A beteg többé nem észlelte azt a folyamatos romlást, amelyet a terápia előtt tapasztalt. A későbbi megfigyelési időszakban állapota lényegesen stabilabbá vált.
Rigiditas és bradykinesia
Az izomrigiditas kevésbé kifejezetté vált.
A bradykinesia is kevésbé lett szembetűnő: a mozgások szabadabbá, gyorsabbá és kevésbé merevvé váltak, ami megkönnyítette a megszokott mindennapi tevékenységeket.
Járás
A beteg a járás minőségének javulását észlelte.
A közlekedés magabiztosabbá vált, és javult az általános mozgásképesség.
Hang
Kedvező változás jelentkezett a beszéd terén is: mérséklődött a hypophonia, a hang teltebbé és jobban hallhatóvá vált.
Finommozgás
Javult a kéz finommozgásainak sebessége és pontossága is, ami megkönnyítette a jó ujjkontrollt igénylő tevékenységeket.
Eredmény
Az egyéni kombinált program után a legszembetűnőbb kedvező változás a parkinsonos szindróma több kulcsfontosságú tünetét érintette:
- a betegség korábbi klinikai progressziójának megállása;
- mérséklődött a rigiditas
- csökkent a bradykinesia
- javult a járás
- mérséklődött a hypophonia
- javult a finommozgás
A beteg számára különösen fontos volt, hogy a változás nem egyetlen tünetet érintett, hanem egyszerre több olyan funkciót, amelyek meghatározzák mindennapi tevékenységét: a mozgást, a járást, a hangot és a kezek használatát.
Az esetet a beteg orvosi dokumentációja és a program utáni időszak megfigyelése alapján írtuk le. Személyes adatokat nem közlünk. A betegség lefolyása és a kezelésre adott válasz betegenként eltérő.