Klinikai eset 05

Kifejezett funkcionális javulás spinocerebellaris ataxiában

férfi, 28 éves · Üzbegisztán

Kapaszkodó a klinika világos folyosójának falán

Betegadatlap

Beteg
férfi, 28 éves
Ország
Üzbegisztán
Diagnózis
örökletes spinocerebellaris ataxia
Fő tünetek a kezelés előtt
kifejezett koordinációs zavarok, ataxiás járás, beszédzavar, félrenyelési epizódok evés és ivás közben, csökkent izomtónus, csökkent fizikai állóképesség
Alkalmazott kezelés
egyéni sejtes és neuroregeneratív program autológ sejtanyag, neuroindukált sejtes technológiák, exoszóma-terápia és neurostimuláció alkalmazásával
A kezelés utáni lefolyás
stabilizálódás, a beszéd és a járás jelentős javulása, a koordináció javulása, az izomtónus normalizálódása, a félrenyelési epizódok csökkenése és az állóképesség növekedése

Kórtörténet

A betegség első tünetei fiatal korban jelentkeztek és fokozatosan progrediáltak.

A beteget kifejezett járási bizonytalanság, a mozgáskoordináció zavara, a beszéd megváltozása és időszakos félrenyelési epizódok zavarták, folyadék és szilárd étel esetén egyaránt.

A koponya-MR kisagyi atrófia jeleit mutatta. A neurológiai vizsgálat skandáló beszédet, statikus és dinamikus ataxiát, valamint a koordinációs próbák kifejezett zavarát igazolta.

Terhelt családi anamnézis is fennállt: közeli hozzátartozóknál hasonló ataxiás tünetek és kisagyi atrófia jelei voltak megfigyelhetők, ami megfelelt a betegség örökletes jellegének.

A kezelés előtt

A beteg fő problémái a következők voltak:

  • kifejezett ataxia és egyensúlyzavar
  • bizonytalan, ataxiás járás
  • a mozgások koordinációjának és pontosságának zavara
  • skandáló, nem kellően tiszta beszéd
  • félrenyelési epizódok evés és ivás közben
  • csökkent izomtónus a végtagokban
  • gyors fáradékonyság és csökkent fizikai állóképesség

A betegség leginkább az önálló járást, a szabad kommunikáció lehetőségét és a megszokott fizikai aktivitás végzését befolyásolta.

A program

A beteg számára személyre szabott sejtes és neuroregeneratív programot alakítottunk ki.

Az előkészítő szakaszban a beteg saját biológiai anyagának – köztük csontvelőnek – a levétele történt az autológ sejtes készítmény későbbi előállításához.

A program a következőket tartalmazta:

  • autológ sejtterápia
  • neuroindukált sejtes technológiák
  • a terápia szisztémás és idegrendszer-irányú komponense
  • exoszóma-terápia
  • neurostimulációs kúra

A sejtes készítmények pontos paraméterei és a beavatkozások sorrendje az egyéni belső protokoll részét képezték.

A kezelés utáni lefolyás

A program után a beteg egyszerre több területen észlelt kifejezett funkcionális javulást.

A betegség stabilizálódása

Az egyik fő eredmény a betegség korábbi klinikai progressziójának megállása volt.

A beteg többé nem észlelte azt a folyamatos romlást, amelyet a terápia előtt tapasztalt. A későbbi megfigyelési időszakban állapota lényegesen stabilabbá vált.

Beszéd

Az egyik legszembetűnőbb eredmény a beszéd jelentős javulása volt. Lényegesen tisztábbá, folyamatosabbá és a környezet számára érthetőbbé vált.

Koordináció és járás

Kifejezett kedvező változás jelentkezett a mozgáskoordinációban. A beteg sokkal magabiztosabban közlekedik, csökkent a bizonytalanság, javult a stabilitás és a mozgáskontroll.

A járás észrevehetően jobb lett: a beteg magabiztosabban és szabadabban jár.

Nyelés

A kezelés előtt a beteget időnként félrenyelés zavarta étkezés és folyadékfogyasztás közben.

A program után a félrenyelési epizódok gyakoriságának jelentős csökkenéséről számolt be, aminek köszönhetően az evés és az ivás kényelmesebbé vált.

Izomtónus

A beteg a végtagok izomtónusának lényeges normalizálódását észlelte. A mozgások stabilabbnak és jobban kontrollálhatónak érződnek.

Fizikai állóképesség

Észrevehetően nőtt a fizikai állóképesség is. A beteg hosszabb ideig tudja fenntartani a mozgásaktivitást, és kevésbé fárad el a mindennapi terhelés során.

Eredmény

Az egyéni program után a kedvező változás a beteg gyakorlatilag valamennyi fő funkcionális károsodását érintette:

  • a betegség korábbi klinikai progressziójának megállása;
  • jelentősen javult a beszéd;
  • javult a koordináció és a mozgáskontroll
  • lényegesen stabilabbá és magabiztosabbá vált a járás
  • csökkentek a félrenyelési epizódok evés és ivás közben;
  • normalizálódott a végtagok izomtónusa
  • nőtt a fizikai állóképesség

Különösen fontos, hogy a javulás egyszerre több olyan funkciót érintett, amelyek közvetlenül meghatározzák a beteg mindennapi önállóságát: a járást, a beszédet, a koordinációt, a biztonságos étkezést és a fizikai terhelés tűrését.

Az esetet a beteg orvosi dokumentációja és a program utáni időszak megfigyelése alapján írtuk le. Személyes adatokat nem közlünk. A betegség lefolyása és a kezelésre adott válasz betegenként eltérő.