Klinikai eset 10
A primer progresszív szklerózis multiplex stabilizálódása és kifejezett funkcionális javulás
férfi, 54 éves · Belgium

Betegadatlap
- Beteg
- férfi, 54 éves
- Ország
- Belgium
- Diagnózis
- szklerózis multiplex, primer progresszív lefolyás
- Fő tünetek a kezelés előtt
- az önálló járás hiánya, kifejezett gyengeség főként a bal oldali végtagokban, spasticitas, érzéscsökkenés, koordinációzavar, végtaggörcsök, vizeletretenció
- Funkcionális állapot
- kerekesszékkel való közlekedés, kifejezetten korlátozott önálló mozgásképesség
- Alkalmazott kezelés
- egyéni autológ sejtes és neuroregeneratív protokoll
- A kezelés utáni lefolyás
- stabilizálódás és a korábbi romlás megszűnése, a spasticitas jelentős csökkenése, az erő növekedése a bal oldali végtagokban, az érzés és a koordináció javulása, a görcsök csökkenése
Kórtörténet
A szklerózis multiplex hosszú, progresszív lefolyású. A rokkantság jóval a jelentkezés előtt alakult ki, a hivatalos diagnózist 2016-ban állították fel.
A betegség előrehaladtával a mozgásképesség fokozatosan csökkent. A beteg elvesztette az önálló járás képességét, és tartósan kerekesszéket kezdett használni.
A szakorvosi neurológiai leletek a betegséget primer progresszív szklerózis multiplexként értékelték, kifejezett mozgásdeficittel. A követés egyik szakaszában a rokkantság mértéke mintegy 7,5-ös EDSS-értéket ért el.
A klinikai képet kifejezett spasticitas, végtaggyengeség, érzéscsökkenés és az akaratlagos mozgásaktivitás jelentős korlátozottsága uralta.
2023-ban a beteg már részt vett sejtterápiás kúrán egy másik orvosi központban. Azt követően általános közérzetének javulásáról számolt be, a végtagok erejének kifejezett helyreállása azonban nem következett be.
A kezelés előtt
A beteg fő problémái a következők voltak:
- az önálló járás lehetetlensége
- a végtagok kifejezett gyengesége, szembetűnőbben a bal oldalon
- jelentősen fokozott izomtónus és spasticitas
- érzéscsökkenés
- a mozgáskoordináció zavara
- végtaggörcsök
- vizeletretenció
- a mindennapi önállóság kifejezett korlátozottsága
Programunk előtt a beteg továbbra is a neurológiai állapot fokozatos romlását észlelte.
A kezelés fő céljai a progresszív folyamat stabilizálása, a meglévő funkcionális tartalék megőrzése, valamint a mozgás- és érzésbeli képességek javítása voltak.
A program
A beteg számára személyre szabott autológ sejtes és neuroregeneratív programot dolgoztunk ki.
A protokoll a következőket tartalmazta:
- szisztémás terápia mesenchymalis stromasejtekkel
- idegrendszer-irányú komponens neuroindukált mesenchymalis sejtek alkalmazásával
- koncentrált exoszóma-terápia
- a szisztémás és az intrathecalis megközelítés kombinációja
A pontos dózisok, a sejtes készítmények jellemzői és a beavatkozások sorrendje az egyéni belső protokoll részét képezték.
A kezelés utáni lefolyás
A program után a beteg kifejezett kedvező neurológiai változásról számolt be.
A betegség stabilizálódása
Az egyik legfontosabb eredmény a betegség korábbi klinikai progressziójának megállása volt.
A beteg többé nem észlelte azt a folyamatos romlást, amelyet a kezelés előtt tapasztalt. A követési időszakban neurológiai státusza lényegesen stabilabbá vált.
Izomtónus
A spasticitas és a kórosan fokozott izomtónus kifejezett csökkenése következett be.
A végtagok kevésbé lettek merevek, a mozgások szabadabbá és irányíthatóbbá váltak.
Izomerő
Ezzel egyidejűleg a beteg az erő növekedését észlelte a végtagokban, különösen a bal oldalon, ahol a mozgásdeficit a kezelés előtt a legkifejezettebb volt.
Különösen jelentős, hogy az aktív erő növekedése a spasticitas csökkenése mellett következett be.
Érzés
Megjelent továbbá az érzés kedvező változása is.
A beteg jobban érzékeli a végtagjait, javult a mozgás és a testhelyzet érzékelése.
Koordináció
A mozgáskoordináció jelentős javulását észleltük.
Az akaratlagos mozgások pontosabbá, összehangoltabbá és jobban kontrollálhatóvá váltak.
Görcsök
A kezelés után a végtaggörcsök gyakorisága és erőssége is csökkent, ami tovább javította a beteg mindennapi állapotát.
Eredmény
Az egyéni program után a legjelentősebb eredmények a következők voltak:
- a betegség korábbi klinikai progressziójának megállása;
- a beteg többé nem észlelt további romlást
- jelentősen csökkent a spasticitas
- mérséklődött a kórosan fokozott izomtónus
- nőtt az erő, különösen a bal oldali végtagokban;
- javult az érzés
- jelentősen javult a mozgáskoordináció
- csökkentek a görcsök
- javult az általános mozgáskontroll
Ebben az esetben különösen fontos volt egy korábban progresszív állapot stabilizálódásának és az egyidejű funkcionális javulásnak az együttese.
Hosszú, folyamatos romlást követően a beteg nemcsak abbahagyta a további funkcióvesztést, hanem kedvező változást ért el éppen a legproblémásabb területeken: az izomerőben, a spasticitasban, az érzésben és a mozgáskoordinációban.
Az esetet a beteg orvosi dokumentációja és a program utáni időszak megfigyelése alapján írtuk le. Személyes adatokat nem közlünk. A betegség lefolyása és a kezelésre adott válasz betegenként eltérő.
